Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. december 30.

Gazdag évet zárt Dicsőszentmártonban a Kökényes néptánccsoport. Gagyi Zoltán tanár, főszervező elmondta, hogy sikerült két teljes rend új népviseletet készíttetniük az együttesnek, mezőségit és kalotaszegit. A Kis-Kökényes két új táncrendet, a vajdaszentiványit és a küküllőmentit tanulta be, a nagy Kökényes hárommal rukkolt elő, ezek: kalotaszegi, mezőségi, küküllőmenti román táncrend. A Kökényesben jelenleg három korosztályban 84 gyerek táncol, számuk a múlt évhez képest megkétszereződött: a Kökényes és Kis- Kökényes mellett van már Apró- Kökényes is. A Kökényes teljes jogú tagja lett a Romániai Magyar Néptáncegyesületnek. Elkészült honlapjuk: www.kokenyes.ro. Dicsőszentmártonban minden szombaton gyermektáncház működik, novembertől pedig, ugyancsak szombatonként, játszóház is. 2008 júniusában Budapest közönsége előtt táncoltak, több ezren nézték műsorunkat a Hősök terén. Az elmúlt időszakban három nagyobb volumenű fesztivált szerveztünk, ezek: a Vízmelléki hagyományőrzők II. találkozója, a Maros megyei I. elemi osztályosok játékfesztiválja és a Kiöntött a Kis-Küküllő elnevezésű néptánctalálkozó. December 27-én a művelődési ház zsúfolásig telt, a Kökényes és Kis-Kökényes táncosainak újra sikere volt. /B. D. : Gyertyafényes ünnep Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2009. január 6.

Évente több száz fiatal vesz részt az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényein, amelyek az istentiszteletek, áhítatok, témaközpontú előadások és kis csoportos beszélgetések mellett számos kulturális programot is kínálnak az érdeklődőknek. A szervezet eredményes évként könyvelheti el a 2008-as esztendőt, hiszen az évek során hagyományossá vált központi rendezvények megszervezése mellett augusztusban harminckét népdalt tartalmazó lemezt jelentetett meg, novembertől a www.odfie.hu címen elérhetővé vált a folyamatosan fejlődő weboldala, az egylet rendszeres médiatevékenysége pedig a www.unitarianradio.ro címen hallgatható Erdélyi Unitárius Webrádió Kavalkád nevű ifjúsági műsorában követhető. A Kavalkád szerkesztője Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke. Kétlemeznyi küküllő-menti és vízmelléki népzenei válogatást tartalmaz a Haranglábi népzene. Vadbokorban, fülemile fészekben… címmel Tőkés Lóránt kissolymosi unitárius lelkész szerkesztésében. Az egyetemisták körében népszerű volt a Mikrofonközelben címmel az ODFIE, a Sapientia-EMTE és a kolozsvári Agnus Rádió közös szervezésében megvalósult tavaszi rádiós képzés. Februárban tizenkettedik alkalommal rendezik meg az ODFIE versmondó- és népdaléneklő versenyt. Nyáron tizenhatodik alkalommal hirdetik majd meg a magyar unitárius gyermek-, ifjúsági és szórványtáborokat, amelyekre tavaly közel kétszáz gyermek jelentkezett. Az egylet harmincharmadik alkalommal szervezi meg idén az „Erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát”. /Találkozások a művészetben, a médiában és az egyházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2009. április 27.

Erdőcsinádot most vonzó kiránduló- és visszatelepülési helyként tartják számon. Füzesi Albert innen indult, ma is itt van. Szabó György Pál és Szabó Éva indította el, és mára az erdélyi magyarság egyik rangos néptáncos fórumává vált a Gyöngykoszorú. 1991 tavaszán indult a Nyárádmentéről, majd bekapcsolódtak a Maros és a Küküllők, a Mezőség tájain élő magyarok, a tömb- és szórványközösségek. Életüket mentették énekbe, dalba, zenébe, táncba. Április 25-én volt Erdőcsinádon a Gyöngykoszorú. /Bölöni Domokos: A Füzesi Albert-féle szindróma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

2009. július 30.

A csángó magyarok kulturális értékeinek, életének és hagyományainak megismertetésére vállalkozik az immár tizenkilencedik alkalommal megrendezésre kerülő háromnapos jászberényi csángó fesztivál augusztus 7. és 9. között. Idén öt faluból hívtak moldvai, három faluból gyimesi hagyományőrzőket, emellett a Mezőségről, Csíkból, Kalotaszegről, Székelyföldről és a Küküllő-mentéről is várnak zenekarokat, valamint Franciaországból, Görögországból, Szlovéniából és Venezuelából népi együtteseket. A „Csángóföld képekben, filmen, élőben” program részeként csángó magyarokkal folytatott beszélgetés révén ismerkedhetnek meg a látogatók a Csángóföldön, élők mindennapjaival, kultúrájával. A fesztiválhoz kapcsolódik még három tábor és a III. Magyar–Magyar Konferencia is, amelynek témája a felcsíki székelység múltja, jelene és jövője lesz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hamarosan csángó fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2009. augusztus 4.

Idén kilencedik éve, hogy a dicsőszentmártoni ALKISZ (Alsó-Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség) megszervezi a hagyományos ádámosi szórványtábort, ahol ezúttal Dicsőszentmártonból és környékéről, Medgyesről, a Szilágyságból, Marosszentgyörgyről és Marosvásárhelyről érkező 3-8. osztályos gyerekeket láttak vendégül. Gagyi Zoltán főszervező, a szövetség elnöke elmondta, Vinczi Hajnal kilenc éve „főszakácskodik” a táborban. Idén kevés volt a támogató, a pályázat útján nyert összegek pedig elenyészőek voltak, így a gyerekeknek fejenként 120 lejbe került a táborozás. /Menyhárt Borbála: Sok nyolc óra munka, pihenés és szórakozás. Véget ért az ALKISZ-tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

2009. augusztus 15.

Sorban a nyolcadik néptánctábort szervezték meg a Székelyudvarhely közelében lévő Telekfalván. A Homoród és a Küküllő mente határán fekvő falu néprajzi szempontból igen érdekes. Itt keveredtek a két kisrégió néprajzi sajátosságai, és eredményeztek jellegzetes kultúrát. A táncoktatáson kívül kézműves-foglalkozást tartanak. /(Kgy. Z.): Tánc kánikulában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-30-án zajlottak a Kolozsvár melletti Szucságon a Györffy György Közösségi Napok. Az immár harmadik alkalommal megszervezett találkozót a falu híres szülöttjéről, Györffy György történészről nevezték el; a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1917-ben született Szucságon, és 2000-ben hunyt el. A Zúgóberek Kulturális Egyesület színvonalas programmal várta az érdeklődőket. Augusztus 29-én dr. Csetri Elek akadémikus Kelemen Benjaminról, a szucsági mintagazdáról tartott előadást. Az erdélyi mintagazda Wesselényi Miklós gazdatisztje és barátja volt. Megnyitották Kiss Ernő helyi képzőművész emlékkiállítását. Festményeit, szobrait és grafikáit Felházi Zsuzsanna képzőművész méltatta. A művész tanítói állást kapott Szucságon, majd iskolaigazgató lett. A kolozsvári Kalapos Jazz Band, a zenelíceumi diákokból álló együttes először lépett fel, megzenésített magyar verseket adtak elő. A Győri Rába Néptáncegyüttes szucsági, andrásházi, abaúji, rábaközi és küküllőmenti táncokat adott elő a Tarisznyás együttes közreműködésével. A közösségi napok augusztus 30-án istentisztelettel zárultak. /Jakab Judit: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998